.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Közigazgatás

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

A közigazgatási rendszer bemutatása

Nyomtatóbarát változat
Világszerte folyamatos kihívás elé állítja a kormányzati döntéshozókat a közigazgatás hatékony és olcsó működtetése, az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése, átláthatóságának és közérthetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése, a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése, és a technológiai fejlődés által biztosított fejlesztési lehetőségek célszerű és költséghatékony kiaknázása.
A közigazgatás hatékonyságának növelését két évtizede valamennyi kormányzat a zászlajára tűzte, ám tényleges, érdemi és széles spektrumú változást eddig csak a Magyary Programban körvonalazott átfogó szemléletbeli és rendszerszintű változtatások eredményeztek.
 
A magyar közigazgatási rendszer 2010-hez képest mind központi, mind területi szinten jelentős változásokon ment keresztül. A hatékonyabb működés érdekében a központi közigazgatás intézményeinek száma jelentősen csökkent, minisztériumokat és háttérintézményeket vontak össze, az általuk végzett feladatokat pedig a korábbinál kevesebb intézmény alá integrálták. Hasonló, bár a külvilág számára jobban látható folyamat zajlott le a területi közigazgatásban is, ahol a kormány célja az egyablakos ügyintézési rendszer kialakításával és a széttagolt területi közigazgatási szervezetrendszer egységesítésével a területi közigazgatási rendszer átfogó, történelmi léptékű átalakítása volt.

A közigazgatási rendszer átalakításának elméleti megalapozását a 2011-ben nyilvánosságra hozott Magyary Zoltán Közigazgatás-Fejlesztési Program adta. A közigazgatás-fejlesztési program négy pilléren nyugszik:
  • feladat,
  • szervezet,
  • személyzet,
  • eljárás
A Magyary Program legfontosabb stratégiai célként az állami működés hatékonyságának, a közszolgáltatások színvonalának emelését és általában is a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtését tűzte ki célul. A kormány célja ezért a „jó állam” megteremtése, amely „magába foglalja a versenyképességet is, hiszen jogi céltételezésben megjelenő, versenyképességet és fejlődést szolgáló értékeket védi és érdekeket szolgálja. Általános tétel, hogy a versenyképesség két pillére a gazdaságpolitika és az állami működés.” A program stratégiai elhelyezkedését tekintve lényegében két nagyobb kormányzati dokumentum (Széll Kálmán Terv, Új Széchenyi Terv) között teremt logikai kapcsolatot, mivel az előbbiből nyeri a főbb stratégiai iránymutatásokat, utóbbiból pedig a feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat.

A Magyary Program fő célja a teljes közigazgatás fejlesztése, „de azon belül is elsősorban a központi közigazgatást, az államigazgatást vonja fókuszába, noha egyes intézkedései hozzájárulnak természetesen az igazságügyi és az önkormányzati szervezet és emberi erőforrások fejlesztéséhez.”

A Magyary Program számos területen jelentős eredményeket tudott felmutatni: felismerésre kerültek a rendszer gyengeségei, és ezek alapján számos olyan átalakítás végrehajtásra került, melyek eredményeképpen már egy átláthatóbb, strukturáltabb, ügyfélközpontú közigazgatás áll az állampolgárok szolgálatában. A reform folytatásaként, a szolgáltató állam kialakítása felé haladva, valamint illeszkedve az Európai Unió fejlesztéspolitikájának hét éves ciklusához készült el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020. A Kormány által 2015 elején elfogadott Stratégia a következő fejlesztési időszakra tervezett közigazgatás-fejlesztési elképzeléseket helyezi stratégiai keretbe annak érdekében, hogy elősegítse a magyar közigazgatás további megújítását, konszolidálását. A dokumentum bár felépítésében, beavatkozási logikájában néhol eltér a 2010-2014 között megkezdett államreform alapjául szolgáló Magyary Programtól, annak alapvető céljaival és fejlesztési irányaival nem szakít, így a Magyary Program folytatásának, átdolgozásának is tekinthető.

A Stratégiában megfogalmazott cél, „hogy 2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön, azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvező szolgáltató állam.

A cél megvalósítása érdekében a Stratégia négy intézkedést nevesít:
  • A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése
  • A közigazgatás emberi erőforrás gazdálkodásának fejlesztése
  • Közszolgáltatások színvonalának javítása
  • Elektronikus támogatások fejlesztése (Digitális Állam felépítése)
 
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 célrendszere és intézkedései
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 célrendszere és intézkedései

A Stratégia alapján a közigazgatás reformjának következő lépése az állampolgárok boldogulását elősegítő és motiváló szolgáltató állam létrejötte, miközben megvalósul a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának, illetve hatékonyságának növelése, mely által megvalósíthatóak a tervezett reformok és érvényre jut a jó kormányzás elve.