.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Közigazgatás

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Járási és kerületi hivatalok

Nyomtatóbarát változat
A területi közigazgatás megyei/fővárosi kormányhivatalok alatti szintjét a járási/kerületi hivatalok jelentik. A járások régóta a magyar közigazgatás alapvető területi egységeinek számítottak, 1983-ban azonban a járási rendszert felszámolták. A járások kialakításának (visszaállításának) igénye a rendszerváltás után először a 1299/2011. (IX. 1.) korm. határozatban fogalmazódott meg. A központi közigazgatás járási szintje az e kormányhatározatot követő jogalkotási és szervezeti intézkedésekkel 2013. január 1-jével alakult ki.

A járási hivatalok rendszerének jogi háttere

A járási (kerületi) hivatalok a megyei és a fővárosi, és kormányhivatalok szervezeti egységeiként jöttek létre 2013. január 1-jén. A járási hivatalokra vonatkozó törvényi szabályozást szintén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (20/A–20/F §-ok) rögzíti. A törvényben adott szabályokat a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) korm. rendelet rendelkezései egészítették ki. A 2015. első felében lezajló, a területi közigazgatási rendszert érintő átalakításokkal ez utóbbi kormányrendelet hatályát veszítette. A szakigazgatási szervek integrációját is jelentő finomhangolás szabályai az alábbiakban kerültek lefektetésre:
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet,
  • a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet,
  • az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény,
  • és a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény.
A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést. Az is elvárás volt, hogy a jelenleg létező ügyintézési helyszínek (jellemzően okmányirodák) lehetőség szerint maradjanak meg – ezek képezik a Kormányablakok hálózatának alapját. A fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen nyílt járási hivatal. A járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat (az önkormányzati okmányirodák a járási hivatalokba integrálódtak), a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését vették át a településektől. A szakigazgatási ügyek közül elsőként a munkaügyi, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző, valamint a földhivatali ügyek intézésének lehetősége jelent meg járási szinten.
Magyarország járási rendszere
Magyarország járási rendszere, 2014. október 1-jei állapot
Forrás: Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja. A járási hivatalok felépítése a felállításkor követte a megyei kormányhivatalok struktúráját, szervezeti felépítését:
  • járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett törzshivatal,
  • járási szakigazgatási szervek,
  • integrált ügyfélszolgálatok.
 
A járási törzshivatal a tekintetében illetékes kormányhivatal vezetőjének irányítása és felügyelete mellett működik. A járási szakigazgatási szervek irányítását és felügyeletét a megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szervei látták el. 2015. április 1-jétől a szakigazgatási szervek (a kormányhivataloknál ismertetett átalakítás folyományaként, ahol a szakigazgatási szervekből főosztályok lettek) a járási hivataloknál osztályokká alakultak át.

A járási hivatalok kialakításakor cél volt, hogy az önkormányzatnál lévő államigazgatási ügyek közül azok maradjanak a jegyzőknél, amelyekhez helyi szabályozás kapcsolódik és mérlegelési jogkörbe tartoznak, míg azokban az ügyek, melyeknél az államnak egyértelmű feladata van, kerüljenek járási szintre. Ennek eredményeként a járási hivatalhoz kerültek: 
  • okmányirodai feladatok
  • egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek
  • egyes szociális igazgatási ügyek
  • családtámogatási ügyek
  • köznevelési feladatok
  • menedékjogi ügyek
  • építésfelügyelet, építéshatósági feladatok
  • egyéni vállalkozói igazolvány engedélyezése
  • egyes kommunális, állat-egészségügyi hatáskörök
  • helyi védelmi bizottságok vezetése
  • szabálysértési feladatok (amit 2014 áprilisától már a kormányhivatalok látnak el)
 
Jegyzőnél maradó hatáskörök:
  • birtokvédelmi eljárás
  • hagyatéki eljárás
  • anyakönyvi igazgatás
  • adóigazgatás. adóvégrehajtás
  • egyes építésügyi igazgatási feladatok
  • kereskedelmi engedélyezés
  • parlagfű-mentesítés
  • iparigazgatás
  • önkormányzati rendelethez kötődő szociális támogatások
  • gyermekvédelmi támogatások
  • helyi állattartás szabályozása