.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Közigazgatás

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Kormányablakok

Nyomtatóbarát változat
A területi közigazgatás átalakítása (a Kormányablakok és a járási hivatalok rendszerének létrehozása) során a megyei és járási hivatalok ügyfélszolgálataiként jöttek létre a Kormányablakok, a mindennapi ügyintézés új helyszínei.

A Kormányablakok jogi háttere

Az új ügyfélszolgálati kiszolgálási struktúra szabályozási háttere az alábbi lépésekkel vált teljessé:
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) korm. rendelet a megyei és fővárosi kormányhivatal számára elrendelte a Kormányablak mint integrált ügyfélszolgálat működtetését;
  • a 218/2012. (VIII. 13.) korm. rendelet a Kormányablakokat a járási hivatalok szervezeti egységeként határozta meg, ezzel jelentősen kibővítve a Kormányablakok hálózatát;
  • a közigazgatási eljárásokról szóló törvény (ket.) 2012-es módosítása bevezette az „integrált ügyintézési pont” kiterjedt értelmezését és a Kormányablak fogalomhoz rendelte azt;
  • a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet pedig rögzíti a kormányablakok illetékességét, az ügykörszinteket és a kormányablak eljárásának szabályait, valamint a kormányablakban intézhető ügyeket.
A Kormányablakok modern, barátságos környezetben, teljesen akadálymentesített helyszíneken, felkészült és tapasztalt ügyintézőkkel várják az ügyfeleket, minden hétköznap. Kezdetben a kormányablakok egységesen 8 órától 20 óráig tartottak nyitva. 2014. december 1-től a kormányablakok nyitva tartása idejét megyénként és kerületenként a kormányhivatalok határozzák meg, a hétfői és a csütörtöki nyitva tartás ugyanakkor egységes maradt: hétfőn 7 és 17 óra, csütörtökön pedig 8 és 18 óra között tart nyitva minden kormányablak. Az ügyintézési pontok sűrűsége mellett az ügyfelek kényelmét szolgálja, hogy
  • a nagyobb vasútállomásokon is nyílnak Kormányablakok;
  • települési ügysegédi hálózat jön létre az olyan kisebb településeken, ahol az elintézendő ügyek száma nem indokolja a folyamatos jelenlétet;
  • mintegy 40 kistelepülésen a Magyar Posta az Agora projekt keretében a helyi posta ügyfélterében elhelyezett érintőképernyős kioszkok, illetve a leggyakoribb élethelyzetekben szükséges ügyintézésben jártas postai alkalmazottak segítségével támogatja a lakosság tájékoztatását, illetve – ahol lehetséges – az ügyindítást.
A Kormányablakoknál a teljes körű kiépítést követően az ügyfél választhat majd, hogy a megfelelő azonosítást követően az ügyintézést táblaszámítógép (tablet) segítségével, teljes egészében elektronikusan szeretné az ügyeit intézni (vagy legalább elindítani) vagy ragaszkodik a nyomtatott dokumentumokhoz. A Kormányablakoknál a tabletek magas biztonsági követelményeket kielégítő Wi-Fi rendszer segítségével kapcsolódnak a háttérrendszerekhez.
A kormányablaki ügyintézők munkáját és az ügyfelek tájékozódását egy központi Tudástár támogatja, amely valamennyi ügy részletes leírását, jogszabályi hátterét, élethelyzet alapú csoportosítását és a leggyakrabban felmerülő kérdéseket is tartalmazza.
A szemléletváltás keretében a Kormányablakok és a mögöttes szolgáltatások olyan „új ügyfélélmény” elérésére alkalmas, integrált, az ügyfelek számára a rugalmas és hatékony ügyindítást és ügyintézést biztosító rendszert alkotnak, amely maximálisan kihasználja az elektronikus közigazgatásban és ügyintézésben rejlő versenyképességi és társadalmi (esélyegyenlőség, életminőség, infokommunikációs készségek és képességek stb.) előnyöket.

Hatékony és ügyfélbarát közigazgatás

Világszerte napirenden van a közigazgatás hatékony és olcsó működtetése, az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése, átláthatóságának és közérthetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése, a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése, és a technológiai fejlődés által biztosított fejlesztési lehetőségek célszerű és költséghatékony kiaknázása. Magyarországon a Magyary Programban körvonalazott átfogó szemléletbeli és rendszerszintű változtatások eredményeként jelentősen átalakult a területi közigazgatás rendszere. Ennek keretében az okmányirodai és szakhatósági ügyfélszolgálati feladatokat fokozatosan a kormányablakok veszik át.
A megújított közigazgatási rendszer a Kormányablakokon keresztül biztosítja az ügyfelek számára, hogy a korábban széttagolt, párhuzamosan működő területi szervek irodái helyett minél több ügytípusra kiterjedően egy helyen lehessen ügyeket intézni, például ügyfélkaput nyitni, vállalkozásokkal, nyugdíjjal, egészségbiztosítással kapcsolatos ügyeket intézni, családi pótlékot, gyest igényelni vagy általános tájékoztatást kérni.

Az egyablakos ügyintézési rendszer kialakításának első állomásaként 2011. január 3-án  az ország 29 pontján nyíltak meg  a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodái, a Kormányablakok. A járások megújítását követően sor került az integrált ügyfélszolgálati rendszer továbbfejlesztésére és kiterjesztésére. 2013-2014-ben az okmányirodák bázisán mintegy 73 helyszínen létesültek – immár okmányirodai funkciókat is ellátó – Kormányablakok, a századik kormányablak 2015. április végén nyílt meg. Az elintézhető (indítható) ügyek száma pedig a kezdeti 29-ről 256-ra, majd 300 fölé nőtt. A Kormányablakok országos kiépítése lassabban halad az eredetileg tervezettnél, de 2015 őszére várhatóan így is 278 kormányablakban lehet majd  egyre bővülő számú ügyfajtát intézni. A Kormányablakok feladatköreiről, az ott intézhető ügyekről ITT olvashat

A Kormányablakok rendszerének kiépülésével megvalósul az egyablakos ügyintézés: egyetlen helyszínen intézhetővé (vagy legalább elindíthatóvá) válik a legtöbb közigazgatással kapcsolatos ügy – és amit nem lehet helyben elintézni, azzal kapcsolatban is részletes tájékoztatást kapnak az ügyfelek. A Kormányablakok száma a rendszer teljes kiépülését követően jóval 300 fölött lesz, az ott intézhető ügyeké pedig meghaladhatja a kétezret. Az egyablakos, de többcsatornás kialakítás követelménye azon a felismerésen alapul, hogy az ügyfelek igénye eltérő; az irodai személyes ügyfélfogadás köztudottan a legköltségesebb az ügyintézési lehetőségek közül, míg a tisztán elektronikus megoldás a legolcsóbb. Az ügyfélkiszolgálást ezért úgy kell kialakítani, hogy az irodai kapcsolattartáson kívül a telefonos és elektronikus lehetőségek is – ahol ez értelmezhető és indokolt – elérhetővé váljanak az ügyfelek számára.

A Kormányablakok rendszerének kialakításához a közigazgatás informatikai hátterét is át kellett alakítani. A rendszer heterogenitása számos problémát okozott már korábban is: a különböző műszaki megoldásokkal kialakított szakrendszeri szolgáltatások és az ezeket támogató alkalmazások egyetlen célja az adott szakrendszer – sokszor még azon belül is csak egy részleg – munkájának segítése volt, azaz nem valósult meg az úgynevezett „interoperabilitás”, a rendszerek együttműködése. Ahhoz viszont hogy a kormányablakok rendszere valóban az eddiginél hatékonyabb ügyintézést tegyen lehetővé, az infrastrukturális háttér és az informatikai háttérfolyamatok átalakítása is elkerülhetetlen volt.
 
A Kormányablakok tervezett elhelyezkedése
Forrás: KIM, 2013

A már megnyílt Kormányablakok elérhetőségeiről ITT tájékozódhat.