.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Közigazgatás

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Kormányhivatalok

Nyomtatóbarát változat
2011. január 1-jétől a fővárosban és 19 megyében létrejöttek a kormányhivatalok, amelyek 17 különböző, korábban széttagoltan működő szervezetet integráltak. 

A kormányhivatali rendszer jogi háttere

A kormányhivatalok szervezetére és feladatkörére vonatkozó alapvető szabályokat
  • a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény IV. fejezete,
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény, illetve
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) korm. rendelet határozta meg.
A rendszer finomhangolása 2015. első felében a következő szabályok mentén történt:
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet,
  • a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet,
  • az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény,
  • és a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének a megalapozására már 2010 nyarán, a közigazgatási hivatalok visszaállításával egyidejűleg került sor. A Kormány döntött a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról, melynek eredményeként a területi államigazgatási szervek közel fele – megyénként eltérő számú, 14-17 szerv – került integrálásra.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokat a jogilag a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény hozta létre. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával a területi szinten megvalósuló horizontális és működési integráció biztosította az erőforrások megyénként és a fővárosban egységes szervezetben – egy költségvetési szervben – történő, hatékony felhasználását, ugyanakkor garantálta a szakmai irányítás gyakorlását és a szakmai döntések önállóságát is. Mindez a kettős irányítás keretében valósult meg: a KIM gyakorolta a szervezeti és funkcionális irányítást (mely feladatot 2014-ben a Miniszterelnökség vette át), míg az ágazati minisztériumok – általában központi hivatalok útján – ellátják a szakmai irányítás feladatait.

A fővárosi és megyei kormányhivatal rendkívül széles feladatkörrel, igen jelentős szervezeti, személyi és költségvetési kapacitással rendelkezik. Ez tükröződött az alakuláskor létrejött vezetői struktúrában is: míg a kormánymegbízott a területi államigazgatást koordináló, valóban a Kormány döntéseinek területi végrehajtását elősegítő személy, addig a főigazgató a hivatali szervezet vezetője és így működése alapvetően a hivatali szervezet működéséhez kötött. A szakigazgatási szerv vezetője ugyancsak önálló vezetői szintet jelent.

A vezetői struktúra alatt a hivatal két alapvető szerkezeti elemre oszlott. A törzshivatal ellátta a korábbi közigazgatási hivatal szakmai feladatait, illetve elvégezte a szervezeti működést szolgáló funkcionális (belső igazgatási, jogi, gazdálkodási – költségvetési és pénzügyi –, személyügyi, ellenőrzési, koordinációs, informatikai) feladatokat. A kormányhivatal szerkezetének másik pillére a szakigazgatási szervek rendszere volt, amelyek az integrált területi államigazgatási szervek szakmai feladatait látták el.  A megyei kormányhivatalokhoz tartoznak az integrált ügyfélszolgálatokként működő Kormányablakok is.
 
Az első időszak működésének tapasztalataiból kiindulva, a kialakított rendszer finomításának és a további integráció érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalok átalakításának koncepcióját az Államreform Bizottság jóváhagyta, annak végrehajtása 2015. év I. félévében zajlik. Az átalakítás eredményeként 2015. április 1-jétől a szakigazgatási szervekből kormányhivatali főosztályok, a járási szinten működőkből pedig osztályok lettek. A kormányhivataloknál egy-egy főosztály több korábbi szakigazgatási szerv feladatát látja el, az addigi 15 szakigazgatási szervből és a törzshivatalból összesen 10 főosztály jött létre. Az átszervezés fő célja a gyorsabb, ügyfélközpontú ügyintézés (elsősorban a 21 napos ügyintézési határidők szavatolása, mely a szakhatósági eljárások miatt nem mindig volt tartható) és a költségtakarékos működés felé történő újabb előrelépés.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok új felépítése
A fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok új felépítése és irányítása
Forrás: Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

Az átalakítás során a következő szakhatóságok integrálódtak a hivatalba: Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági Szerv, Erdészeti Igazgatóság, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Földhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság, Igazságügyi Szolgálat, Közlekedési Felügyelőség, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Munkaügyi Központ, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Szociális és Gyámhivatal, Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv.
 
A kormányhivatalokhoz emellett új, eddig más szervek által ellátott feladatok is kerültek. Ezek a területek:
  • a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok, továbbá
  • a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai,
  • az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, valamint
  • a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai.