.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Közigazgatás

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Képzés

Nyomtatóbarát változat
A közigazgatási rendszer megújításával, az ügyintézési folyamatok átszervezésével és az új ügyintézési formák (Kormányablakok, elektronikus ügyintézés) bevezetésével párhuzamosan szükségessé vált a korábban alkalmazott képzési programok és tananyagok frissítése, megújítása, esetenként cseréje. Ennek megfelelően az elmúlt években mind a képzési rendszer, mind az abban használt tananyagok alapvető változásokon mentek keresztül.

Tananyagok

A képzési programok kapcsán leírt rendszerhez kapcsolódó legfontosabb oktatási segédanyagok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján találhatók a különböző képzési tematikák szerinti bontásban. A tematika három részre bomlik:
1. Közigazgatási vizsgák;
2. Továbbképzés;
3. Szakirányú továbbképzés.
 
A NETEN A HIVATAL projekt keretében elkészült tananyagok ITT érhetők el, hamarosan.

Közigazgatási vizsgák

A közigazgatásban foglalkoztatott közszolgálati és kormánytisztviselőknek a közszolgálati jogviszony létesítése/fenntartása, illetve a hierarchiában történő előmenetel érdekében közigazgatási alap-, illetve szakvizsgát kell tenniük.Az alapvizsga célja a munkavégzéshez szükséges általános közigazgatási alapismeretek elsajátítása. A közigazgatási alapvizsgához szükséges tananyagok ITT érhetők el.
A szakvizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű közszolgálati és kormánytisztviselők olyan általános közigazgatási ismereteket szerezzenek, amelyek segítik őket a közigazgatási döntések előkészítésében, meghozatalában. Az közigazgatási szakvizsgához szükséges tananyagok ITT érhetők el.

Továbbképzés

A továbbképzések egyik csoportját az általános információkat nyújtó, úgynevezett közszolgálati továbbképzések képezik, melyeket kizárólag az NKE szervezhet, bővebb információk ITT.
 
Az NKE szakmai továbbképzéseinek főbb típusai:
  • EU- és nemzetközi tárgyú képzések
  • Elektronikus információbiztonsági képzések
  • Szakirányú továbbképzések (KAB-ügyintéző, integritás-tanácsadó stb.)
  • TÜK-felkészítő
  • Egyéb, specifikus közigazgatási jelenléti képzések (pl. hivatásetikai alapok, alapjogvédelem, költségvetési gazdálkodási gyakorlatok, fenntartható fejlődés)
 A képzések másik csoportja a szakmai és kompetenciafejlesztő képzés, amelyek két típusra oszthatók:
  • minősített továbbképzések, amelyeket kizárólag felsőoktatási intézmények vagy akkreditált felnőttképző intézmények nyújthatnak;
  • belső továbbképzések, amelyeket a közigazgatási szervezetek biztosíthatnak.

Szakirányú továbbképzés

A szakirányú továbbképzési szakok célja, hogy a hallgatók bizonyos szűkebb közszolgálati területeken széles horizontú, multidiszciplináris ismereteket szerezzenek. A szakirányú továbbképzési szakok a Vezető- és Továbbképzési Intézet szakmai felügyeletével és az Átképzési és Szakirányú Továbbképzési Központ irányításával működnek. Bővebb információ ITT. Jelenleg 15 különböző szakot (elektronikus információbiztonsági vezető, kormányablak-ügyintéző stb.) végezhetnek a hallgatók szakirányú továbbképzésen.
A közigazgatás képzési rendszere lényegében kétszereplőssé vált. 2014 második felétől a 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás alapján a köztisztviselők és vezetők képzését a Belügyminisztérium felügyeli (ebbe az elektonikus közigazgatás kiterjesztéséről szóló l1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozat alapján a közszolgálatban dolgozók informatikai ismereteinek bővítése is beletartozik), továbbá a Belügyminisztérium felel a közszolgálati képzésekért/továbbképzések koncepcionális kidolgozásáért, tervezéséért, míg a képzések lebonyolítását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), illetve a felsőoktatási és akkreditált felnőttoktatási intézmények végzik. Az új képzési rendszer a teljesítmény és a tudás növelését célzó ösztönző mechanizmusokat is bevezetett.
 
Az új rendszer kereteit a Kormányzati Személyzeti Stratégiáról szóló 1336/2011. (X. 14.) korm. határozat határozta meg, melynek értelmében
  • létre kellett hozni a továbbképzés új intézményrendszerét;
  • érdemi minőségirányítási és programminősítési rendszert kellett bevezetni;
  • valamint ki kellett alakítani a közigazgatási továbbképzések intézményi tudásbázisát és a felsőfokú iskolarendszeren belüli képzésekkel való integrált működés lehetőségeit.
 
A fentiek alapján a kormány 2012 végén elfogadta a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) korm. rendeletet, amely részletesen szabályozza a megújuló továbbképzési rendszer alapintézményeit és folyamatait. A rendelet szabályozza a közszolgálati tisztviselők továbbképzésében közreműködő szervezetek feladatait, a közszolgálati tisztviselők továbbképzési kötelezettségeit, a továbbképzési programokkal kapcsolatos fejlesztési, nyilvántartási, minősítési és minőségbiztosítási szabályokat, valamint a továbbképzés finanszírozási rendjét is. Az új szabályozási rendszer alapján a kormánytisztviselők és köztisztviselők továbbképzését a közszolgálati általános jogi, igazgatási, illetve a jogalkalmazást segítő központi továbbképzések és a vezetőképzés tekintetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) biztosítja, míg a munkakörökhöz kapcsolódó szakmai és kompetenciafejlesztést biztosító továbbképzésekre a felsőoktatási és akkreditált felnőttoktatási intézmények és a munkáltató közigazgatási szervezetek saját képzési programjaira építve kerülhet sor. A képzések egyenletes minőségét hivatott biztosítani, hogy közszolgálati tisztviselők továbbképzése kizárólag a továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített vagy nyilvántartásba vett programok alapján végezhető. A közszolgálati tisztviselők szakmai továbbképzésére és kompetenciafejlesztésére irányuló továbbképzési programoknak a programjegyzékre történő nyilvántartásba vételt megelőzően sikeres minősítési eljáráson is keresztül kell menniük.

Az új közszolgálati továbbképzési rendszer keretében egy olyan ösztönző rendszer jogi feltételeinek kialakítására is sor került, amely képes előmozdítani a közszolgálati tisztviselők ismereteinek és kompetenciáinak folyamatos fejlesztését, és amely kapcsolódik egy közigazgatásban is alkalmazható karriermenedzsment-rendszerhez. A változtatás célja, hogy a jogi környezet tényleges motivációt szolgáltasson a továbbképzéseken való részvételhez, hogy mind az egyéni munkavállaló, mind a közigazgatási szerv ténylegesen érdekeltté váljon a tisztviselők ismereteinek folyamatos fejlesztésében.

Az ösztönzési mechanizmust egy olyan kötelezően teljesítendő tanulmányi pontrendszer bevezetése jelenti, amely négyéves továbbképzési időszakokra tagolódik. A továbbképzési kötelezettséggel, tanulmányi pontrendszerrel kapcsolatos szabályok 2014-től léptek hatályba. A szabályozás a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselők és köztisztviselők számára eltérő mértékű tanulmányi kötelezettséget állapít meg. A felsőfokú végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselőnek a továbbképzési időszak alatt legalább 128 tanulmányi pontot, a középfokú végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselőnek legalább 64 pontot kell teljesítenie. Az első továbbképzési időszak 2014. január 1-jével indult és 2017. december 31-ig tart.

Kifejezetten az elektronikus közigazgatással kapcsolatos köztisztviselői motiváció erősítését és a tudásbázis szélesítését célozzák a NETEN A HIVATAL (ÁROP-2.2.18.) projekt keretében 2015 júniusában megtartandó képzések, melyek keretében a tervek szerint több mint kétezer fő sajátíthatja el blended learning (e-learning + jelenléti) formájában az elektronikus közigazgatással kapcsolatos legfontosabb ismereteket.
 
A NETEN A HIVATAL projekt keretében közszolgálati tisztviselők részére készített kézikönyvet INNEN tudja letölteni.