.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Közigazgatás

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Miért fontos az infokommunikáció?

Nyomtatóbarát változat
Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások egyértelműen kedvező hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatottságra, az életminőségre, a vállalkozások hatékonyságára és versenyképességére, illetve az esélyegyenlőségre. Ennek fényében aligha meglepő, hogy a recesszió éveiben sok ország a digitális infrastruktúrába történő beruházás, az IKT-szektor átfogó fejlesztése mellett döntött, hogy enyhítse a gazdasági visszaesés okozta károkat mind a mikro-, mind a makrogazdaság szintjén. 
Az infokommunikációs és az IT ipar alkotta IKT-szektor az EU GDP-jének csaknem 5,5 százalékát, az unió teljes foglalkoztatásának közel 3,5 százalékát tette ki 2012-ben. Az IKT-szektor nemzetgazdasági súlya (azaz a magyar GDP-hez viszonyítva) a KSH által mért adatok alapján 2012-ben 10,5 százalékot tett ki. Az ágazat csúcsévében, 2010-ben több mint 12 százalékkal járult hozzá a teljes infokommunikációs szektor a nemzetgazdaság egészéhez. Az elmúlt 2-3 évre szintén elmondható, hogy az előző évtized végi gazdasági válság után meginduló GDP-növekedés egyik alapvető forrása az infokommunikációs szektor. Mindezek mellett az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD-országok többségével összevetve kiemelkedően magas hazánkban: a KSH adatai alapján 2014-ben mintegy 100-110 ezer fő dolgozott a szektorban.

Az IKT-szektort alkotó ágazatok hozzájárulása a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értékhez (%-ban)
Forrás: KSH

A különböző tanulmányok makrogazdasági értelemben az alábbi területeken azonosították az IKT közvetlen és közvetett kedvező hatásait:
  • hozzájárulás a gazdasági növekedéshez;
  • hozzájárulás a termelékenység növekedéséhez;
  • hozzájárulás a foglalkoztatottság növekedéséhez;
  • fogyasztói hozzáadott érték létrehozása;
  • vállalkozások hatékonyságának növekedése, a közigazgatási és közszolgáltatási folyamatok javulása.
 
Az IKT-szektorba történő beruházásoknak, illetve az ágazat által végzett K+F+I tevékenységnek emellett a szektoron messze túlmutató jelentősége is van: az infokommunikációs terület áttételes (multiplikátor) hatásának köszönhetően számos más iparágra is jelentős befolyással bír. A World Economic Forum (WEF) és a McKinsey kutatásai egyértelmű pozitív korrelációt mutattak ki a versenyképesség és az úgynevezett IKT-felkészültség között. A néhány éve készült felmérések azt támasztották alá, hogy a kedvező globális versenyképességi mutatókkal rendelkező országok egyúttal a digitális felkészültség terén is jól szerepelnek, és megfordítva: a digitálisan felkészült országok versenyképesebbek. Az IKT-szolgáltatások intenzívebb használata a kutatás-fejlesztési potenciált is javítja, ami a kibocsátás javulásával növeli a GDP-t. Az életszínvonal- és jövedelemnövekedés pedig bővülő állami bevételekben (áfa, szja, nyereségadó) (is) jelentkezik.
  
Az IKT-felkészültség és a versenyképesség kapcsolata
Forrás: World Economic Forum, Competitiveness Index 2008–2009; McKinsey, Digital Opportunity Index 2008–2009.

A Világbank tanulmánya szerint az alacsony jövedelmű országokban a szélessávú penetráció minden 10%-os növekedése 1,38 százalékpontos növekedést eredményezett a GDP-ben 2000 és 2006 között. Ez a fejlett országokénál (1,21 százalékpont) magasabb értéket mutat.
Az egyes távközlési szolgáltatások hatása a növekedésre
Forrás: Világbank, 2009
 
Áttételes hatások
 
Az infokommunikciós eszközök és szolgáltatások alkalmazása nem csak a vállalkozások és a közigazgatás hatékonyságát, illetve a lakosság életminőségét és esélyegyenlőségét javítja érdemben, hanem egy sor további területen is kedvező járulékos hatást fejt ki:
 
Fogyasztói jólét: nagyobb választék, alacsonyabb árak, jobb fogyasztói informáltság (pl. ár-összehasonlító szolgáltatások), több értékesítési csatorna, új szolgáltatások (pl. közösségi portálok, tudástárak) elérhetősége stb.
 
Foglakoztatás: távmunka, atipikus foglalkoztatási formák, online álláskeresés, egyszerűbb önfoglalkoztatás, a képzésekkel és munkahelyekkel kapcsolatos információk egyszerű elérhetősége, új munkahelyek az IKT-szektorban, online trainingek, csoportmunka, coaching stb.
 
Üzleti környezet: új üzleti modellek; e-kereskedelem, e-bankolás, új kereskedelmi partnerek felkutatásának lehetősége, közvetítők kiiktatása, új értékesítési csatornák.
 
Vállalati teljesítmény: költségcsökkentés, hatékonyságnövelés (pl. távmunka, outsourcing), egyszerűbb kommunikáció a partnerekkel, információk gyorsabb és egyszerűbb megszerzése, új értékesítési csatornák, folyamatok informatizálása, élőmunka kiváltása stb.
 
Környezetvédelem: intelligens áramellátás és fogyasztásmérők (smart grid, smart metering), felhőalapú szolgáltatások, távmunka, „okosházak”, intelligens városfejlesztés (smart city), monitoring /távfelügyelő rendszerek stb.
 
Oktatás és kutatás: oktatás-adminisztráció informatikai támogatása, e-oktatás, online tananyagok, e-learning, egész életen át tartó tanulás stb.
 
Egészségügy: e-egészségügyi alkalmazások, monitoring rendszerek, távdiagnosztika, az orvoslátogatások számának csökkenése, kutatás-fejlesztés, egészségügyi információs és kutatói adatbázisok létrehozása stb.